mit is mondott Antoine

"A föld mélyebben megtanít önmagunkra, mint az összes könyvek: mert ellenáll nekünk. Az ember akkor fedezi föl magát, amikor megmérkőzik az akadállyal. De ahhoz, hogy ezt elérje, eszközre van szüksége: egy gyalura, egy ekére. Szántás közben a paraszt a természet egy-egy titkát ragadja meg, és az igazság, amelyet kibont, egyetemes. A repülőgép, a légi útvonalak eszköze is így hozza kapcsolatba az embert minden ősi problémával.

Mindig szemem előtt van az első argentínai éjszakai repülőutam képe; komor éjszaka volt, s mint csillagok, egyedül a síkság ritka szétszórt fényei ragyogtak benne.

A homálynak ebben a tengerében mindegyikük egy-egy öntudat csodájáról adott hírt. Az egyik családi tűzhelynél olvastak, tűnődtek, vallomásokat mondtak. A másikban talán a tér roppant mélységeit kutatták, a fáradó elme az Androméda csillagképein borongott. És amott a szerelem lobogott. A messzeségben mindenütt tüzek villantak, táplálékukat követelték, fénylők vagy szerények, mint a költőé, tanítóé vagy az ácsé. De mennyi zárt ablak ezek között az élő csillagok között, mennyi kialudt csillag; mennyi alvó ember...

Meg kell kísérelnünk, hogy találkozzunk. Meg kell kísérelnünk, hogy kapcsolatot találjunk e puszták végtelenjén lobbanó tüzek némelyikével."

"Ma olyan Goethe vagyok" Tanulságok Eckermann: Beszélgetések Goethével című művéből

"Mondják, hogy az állatok a szerveik útján tesznek szert ismeretekre, nos, az emberről pedig azt lehetne elmondani, hogy gyakran teljesen véletlen cselekvés révén ismeri fel a benne szunnyadó magasabb rendűt." (17. o., Európa Könyvkiadó, 1989.)

"...most már nincs idő tévelygésre, ott voltunk rá mi, öregek, és mire volt jó a mi keresésünk és tévelygésünk, ha maguk fiatalok, megint ugyanazokat az utakat akarják bejárni? Hiszen akkor sohasem jutnánk előbbre! Nekünk öregeknek jóváírják a tévedést, mert az utakat töretlenül jártuk, de aki később lép be a világba, attól többet várnak az ne kezdjen el újra keresgélni meg tévelyegni, hanem hallgasson az öregek tanácsára és induljon el m in d j á r t a j ó ú t o n. Ne érje be azzal, hogy lépéseket tesz, amelyek egyszer majd célhoz visznek, hanem minden lépése legyen cél, és érjen valamit önmagában is." (45.o., Európa Könyvkiadó, 1989.)

"azért akadozik az újabb kor művészete, mert az újabb művészeknek nincsenek méltó témáik. Ez a bajunk mindannyiunknak, én magam sem tudtam megtagadni modernségemet." (60. o. u.o.)

The use of the image

A 'The Use of the Image' című Haskell-könyvében, The historical significal of style című fejezetben olvashatjuk Donatelloról, azt amit Henry Moore önmagáról, a szobrairól tartott fontosnak megjegyezni, Burckhardt pedig:

"Everything that exsited seemed to him capable of being reprensented in sculpture by the very fact of its exsistence, and of its possession of a caracter at its own. To give life to this character at its most austere and its most harsh, and also at its most powerfull and most grandiose- this was for him the highest goal."

John Ruskin and his family

gondolatok és adomák

Röné:

-Nem is gondoltam volna, hogy Magyarországon létezik egy nemzetközileg elismert Casanova-kutató, ás úgy hívjk, hogy KOVÁCS ILONA. Csak Velencéről jutott eszembe.

Frida:

-Egy Kovácsnál én semmin se csodálkozom...Megadjam Lovasi számát?

A nandu.

Röné Eisensteint olvas

-"Próbálom szétsillabizálni ezt a rettentő mondat-szénakazlat. Nincs egy idegen szavak szótár kéznél?

-Van.

-Na az jó.

-Akkor igénybe venném.

-Kérlek szépen."

Én ezt olvasom Ruskin Stones of Venice című marvellous könyvéről:

"Towards the without such cunning cadences and without much pathos and colour."

vizsgaidőszak

Tintakék olvasmányaiból:

Az utóbbit tekintve Mackintosh a hagyományos ruskini vonalat követte. Az volt a véleménye, hogy az olyan modern anyagok, mint a vas és az üveg "soha nem fogják érdemlegesen átvenni a kő helyét mert hiányzik belőlük a tömegesség".
Frampton, 100.o.

"Frank Lloyd Wright 1905-ben elutazott Japánba. A japán térfelfogás meghatározó élmény. A "tokonama" tér, a lakótereket szervező
központ. Nappali, étkező, és "házi szentély" együttesen, tágas változatos "átfolyó tér". A "praire házak" építészeti tere
ilyen. A japán kulturális hagyományok, a precolumbian amerikai és az európai mediterráneum építészeti filozófiája az
európai Art Nouveau új gondolkodásmódja egyesülnek Wright stílusában." (Sólymos Sándor képzős jegyzete)

Még Mondrian is a hatása alá került, nagy klasszikus építész, a fehér színt idézi a racionalitása.

"A modernizmus kiteljesedése egy logikai csúsztatáson alapszik, miszerint; az emberek szabadon követhetik saját
egzisztenciális érdekeiket, ha előbb alávetik magukat az "egyetemes modernizáció" felsőbb érdekének. A modernizáció
nevében nem csak gazdasági és technikai, de társadalmi átalakításokat is célba-vesznek. A térségi modernizációs
lemaradások behozásában egymásra licitálnak a radikális és radikálisabb elméletek. A politikai ideológiák jobb és bal,
nemzeti és nemzetközi változatai közül a szélsőségesebbek, a türelmetlenebbek kerekednek felül. A régi "civilizált-
barbár" minősítés mintájára a "progresszív-retrográd" címkézések kora a XX. század, de hogy mi a "civilizált", mi a
"haladó", annak előjele többször is megváltozott a század folyamán." Sólymos Sándor

"Tradicionálisan az emberi igények kielégítése a cél és ehhez keresnek alkalmas technét, technikai eszközöket. Az
indusztrializmusban az iparosított termelés biztonságos és hatékony folytatása a cél, amelyhez - elkerülendő a
válságokat - alkalmas piacokat és erőforrásokat kell biztosítani. Az eltömegesedő igények létrehozzák az
tömegtermelést, a tömegtermelés hatékonysága viszont önértékként jelentkezik, amit minden áron fenn kell tartani, s
ennek eszközeként a fogyasztót, az embert lehet, (kell) számításba venni, igényeit manipulálni. A modernizmus
doktrínájában "kompenzációs ideológiai célok" is jelen vannak kárpótlásul azokért az emberi tényezőkért, melyek az
iparosítás miatt hátrányt szenvedtek. Az indusztrializmus kulturális tényezők által befolyásolt gazdasági, míg a
modernizmus gazdasági tényezők által befolyásolt kulturális doktrína." Sólymos Sándor

Így történt, pedig sokan nem remélték ezt, szépreményű Gottfried Semper...és William Morris, 1888-ban amikor Monet a roueni katedrálist festette különböző napszakokban és a gőzmozdony zaja muzsikának tetszett fülében:

"Az új társadalom azért fog termelni, hogy éljen, és nem azért fog élni, hogy termeljen, ahogy mi csináljuk." Willaiam Morris, The Revival of Architecture, 1888

Közben Mr. Lanky húga azon kereseg a konyhában, hogy azért eszik hogy dolgozzon és azért dolgozik, hogy legyen mit ennie....

BAUHAUS kontra EXPRESSZIONIZMUS

"Ez az ellentét arra a - nagyon régi - felismerésre vezethető vissza, miszerint; az ember formális megnyilvánulásai és
lényege közt feloldhatatlan ellentmondás feszül. Azt is lehet mondani a kor két mély-lélektani kifejezésével élve,
hogy a Bauhaus a korszellem "kollektív felettes énje", az expresszionizmus pedig a "kollektív tudatalatti" kifejeződése.
A Bauhaus a modernizációs feszültségeket a "gépezetet hajtó erő"-ként akarja láttatni, az expresszionizmus pedig az
"egyes embert szorongató erő"-ként akarja kifejezni. A Bauhaus kortársi megítélése meglehetősen vegyes volt." (Sólymos)

a XIX. század: - neo-stílusok sora akadémizmus "historicizmus"
a századforduló: - L'Art Nouveau szimbolizmus "post-historicizmus"
a XX. század: - Neue Sachlichkeit funkcionalizmus "meta-historicizmus"

1911-ben Walter Gropius és Adolf Meyer megtervezték a Fagus Werke cipőgyár üzemépületét
Alfeld an der Leine városban. A "kristály metszésű" épületsarok - a sarokablak - szimbolikus értékű
tett. Kinyilatkoztatja, hogy a szerkezet független a homlokzattól.




Mr. Lanky olvasmányaiból:

"Goyában sok a talány és rejtély. Nem könnyű felfedni ezeket. Goya úgy bonyolult és izgalmas, ha az egész életművét nézzük." (órai jegyzet)

"Letépte körmét, majd egy faszálkát nyomot bele." (performance-lejegyzés)

Dennis Oppenheim Land Art-ja: "Könnyed és tünékeny változásokat idézzen elő a természetben. Például barázdákat húzott a hóba.

Richard Long: "Egyszerűen csak keresztülsétált a természeten, és a térképeére jegyezte föl a megtett mérföldnyi utat."

-Ilyet én is csináltam Münchenben: egy térképet készítettem arról, hogy mennyit mentem egy nap. Ki lehetne állítani.
-Dehát már lelőtték a poént!

Wright, Vian