mások álma

olykor mások történeteit éljük, ha nincs erőnk a sajátunkat élni. mert túl nehéznek, túl súlyosnak tűnik. kölcsönveszünk álmokat. de az attól még mások álma marad. végül az ember megmarad olyannak, amilyen ő valójában. érzékenynek, ténfergőnek. valahol az író is ilyen ember. nem éli a saját életét, hanem bele-él másokéba: megírja. de jaj annak, aki csak beleél és nem írja. az írónak az élete a művei és az emberek, akiket megálmodott. emberek álmait álmodja, helyettük álmodik. mindezt tanuljuk. a művészet is szocializációs kérdés és kényszer egyszerre.

mások álmait szívtam el én is, azt hittem ez elég lesz a boldogsághoz. erdély, ízes beszéd, románok. mindig meg akartam úszni. csak nekem ne kelljen már többet álmodni, nekem ne kelljen többet figyelni, írni, kicsit pihentem volna, majd megteszi helyettem más, aki tényleg művész. de nem tette meg: az ő álma maradt erdély, az ő álma maradt minden. megmaradtam az alföldi porban vagy dunántúlon a szarvasbogarakkal, a magam álmaival, amiket még nem érleltem ki, mert lusta voltam, a magam félig kifejlesztett figyelő tekintetével, mert nem akartam beteljesíteni, a magam félig kifejlesztett lelkiségével és még nem teljesen odaajándékozott tehetségével. mert nem akartam. menjen más prédikálni, jónás maradok a tök tövében.

gondoltam maradok a holdudvarban, de nem maradhattam. gondoltam majd nem leszek vallásos, csak majd valakit követek, aki nálam jobban tudja, de nem, vallásosnak, hívőnek kellett lennem, úgy ahogyan én elképzeltem. mert nem jött megnyugvás másképp. mert nem tudtam követő lenni. mert nem tudtam nyugton ülni és élvezni az életet. soha. gondoltam nem leszek író, de írnom kellett és tanulnom, miközben másra vártam, hogy majd minden úgy alakul, ahogy férfi és nő között alakulni szokott, de semmi sem alakul úgy.- nem tudtam lebonyolítani a helytettesítő-hadműveletet.és tudom, hogy minden, minden csak az övé, aki ezt így elrendelé s senki se mondja gyere bé.

tessék, jöjjenek, akik jobban tudnak tűrni, üdvözlet a győzőnek. én maradok az, aki mindig is voltam. akit nem tudott megismerni, akit nem mert megismerni senki, akire nem mert ráismerni senki.pedig én voltam az, én lehetettem volna az.