Ismét egy este a tündérkertben. Kékszemű, aranyhajú lányok. Festmények között is szeretek lenni, de még inkább a tündérlányokkal, akik közül az egyiket tanítom. Az egyik pici elkéri a szemüvegemet és felpróbálja. Jól áll neki. B-nak viszont széles ehhez az arca. Hol vettem ilyen szemüveget? Csak azért vettem, hogy okosabbnak tűnjek, nem is dioptriás. Mindenki nevet. Az anyuka főleg. Az apuka néha morog, de nagyon jóságos. Múltkor citromot facsart a teámba, és levakarta rólam a kutyát. Egy ilyen négygyerekes család maga a menny, legalábbis hetente néhány órára biztosan, de határozottan olyan érzésem van, hogy egyébként is. Majdnem öntudatlanul, mintha egy álomban lennék, körbeforgok köztük és elrévedezek. A kutya néha belekap a lábamba, de ez sem zavar. Ő is csak meg akar felelni bizonyos elvárásoknak, amúgy nem akarna bántani. Amíg nem volt ott a gazdi, csóválta a farkát meg simogattatta magát, de a kenyéradó felbukkanásával azonos pillanatban, azonnal elkezdett harapdálni. Szóval csak akkor támad, ha ellenőrzik, csak akkor "dolgozik", ha odafigyelnek. Amúgy is megevett egy hörcsögöt, szóval követett el már ennél nagyobb bűnt is. Legszívesebben itt maradnék közöttük, a családban mindig, mert családban élni és különösen egy olyan, ilyen! családban, ahol harmónia honol, az ismétlem, a földi paradicsom. Nincsenek illúzióim, nem gondolom, hogy ez magától van így vagy szerencse kérdése az egész. Emögött felnőtt emberek munkája van, de ez olyan munka, amit jó végezni, ennek van értelme, nem kell hozzá egyetem, csak néhány alapvető, isteni eredetű életszabályt kell ismerni. Elég nem ellenkezni a természettel. Olykor durván, olykor lágyan, máskor keresetlenül, vagy nem is szépséges szavakkal de zubog az élet, mint egy vízesés, nincs toporgás meg nyavalygás, itt mindig történik valami. Itt nincsenek hosszútávú szorongások, helyükön vannak a dolgok. Ez egy működő rendszer. Mint egy gyorsan száguldó körhinta, beránt magával ez a körkörös mozgás, ahogy meztelenül rohangálnak a tündérlányok körbe-körbe a szobában. Ezen a vonalon maradok, a Család felé nézek, kúszok a legszebb vágyaim után - aranyhajszálakba kapaszkodva.
Nessun commento:
Posta un commento