Nyugi

"na magad miatt ne aggódj, eléggé nagyon is rendben vagy te." Köszi :) Ezt most kétszer leírtam a füzetembe mint egy kisiskolás, aki rossz fát tett a tűzre. Át kell ismételnem ezt, hogy bírjam, nehogy elbukjak az élet vizsgáin, nehogy valami helyrehozhatatlant csináljak vagy kétségbeessek. De pedig "minden kétségbeesés mögött valaminek a túlzott idealizálása áll". Hmm. Betalált. És Coldplay szól a Prága kávéházban...mintha a világon semmi sem változott volna az utóbbi tíz évben. A "társok" már távoli utakon, de én még itt vagyok, és ugyanaz vagyok!

Lancelot és a tündérkert

Ismét egy este a tündérkertben. Kékszemű, aranyhajú lányok. Festmények között is szeretek lenni, de még inkább a tündérlányokkal, akik közül az egyiket tanítom. Az egyik pici elkéri a szemüvegemet és felpróbálja. Jól áll neki. B-nak viszont széles ehhez az arca. Hol vettem ilyen szemüveget? Csak azért vettem, hogy okosabbnak tűnjek, nem is dioptriás. Mindenki nevet. Az anyuka főleg. Az apuka néha morog, de nagyon jóságos. Múltkor citromot facsart a teámba, és levakarta rólam a kutyát. Egy ilyen négygyerekes család maga a menny,  legalábbis hetente néhány órára biztosan, de határozottan olyan érzésem van, hogy egyébként is. Majdnem öntudatlanul, mintha egy álomban lennék, körbeforgok köztük és elrévedezek. A kutya néha belekap a lábamba, de ez sem zavar. Ő is csak meg akar felelni bizonyos elvárásoknak, amúgy nem akarna bántani. Amíg nem volt ott a gazdi, csóválta a farkát meg simogattatta magát, de a kenyéradó felbukkanásával azonos pillanatban, azonnal elkezdett harapdálni. Szóval csak akkor támad, ha ellenőrzik, csak akkor "dolgozik", ha odafigyelnek. Amúgy is megevett egy hörcsögöt, szóval követett el már ennél nagyobb bűnt is. Legszívesebben itt maradnék közöttük, a családban mindig, mert családban élni és különösen egy olyan, ilyen! családban, ahol harmónia honol, az ismétlem, a földi paradicsom. Nincsenek illúzióim, nem gondolom, hogy ez magától van így vagy szerencse kérdése az egész. Emögött felnőtt emberek munkája van, de ez olyan munka, amit jó végezni, ennek van értelme, nem kell hozzá egyetem, csak néhány alapvető, isteni eredetű életszabályt kell ismerni. Elég nem ellenkezni a természettel. Olykor durván, olykor lágyan, máskor keresetlenül, vagy nem is szépséges szavakkal de zubog az élet, mint egy vízesés, nincs toporgás meg nyavalygás, itt mindig történik valami. Itt nincsenek hosszútávú szorongások, helyükön vannak a dolgok. Ez egy működő rendszer. Mint egy gyorsan száguldó körhinta, beránt magával ez a körkörös mozgás, ahogy meztelenül rohangálnak a tündérlányok körbe-körbe a szobában. Ezen a vonalon maradok, a Család felé nézek, kúszok a legszebb vágyaim után - aranyhajszálakba kapaszkodva. 

Elégia egy fogolyról (részlet)

– Ne szenvedj. Megfeszült izommal emeld a széles szenvedést, ital helyett kortyold a szomjat, hiánnyal tömd a gyenge rést, riadj fel éjjel, hogy lerázza hamvát az öntudat parázsa,

döngesd magad körül a katlant, élni szorítsd a fulladót, ne mondd soha a mondhatatlant, mondd a nehezen mondhatót, vakít az éj, tekints előre – erőd a semmi. Kapj erőre!

Angyalok

Sétálunk egy nagy, tiszta metafizikus térben. Széles tér, szökőkút, szabályos lépcsősor. Mintha egy Giorgo de Chirico festményben lennénk. Valami nagyon ismerős, valami nagyon ismeretlen. Nem is próbálom magam elmagyarázni úgyis lehetetlen. Veszélyes nagyon veszélyes képzeletem van. Te jó ég én ezt már átéltem egyszer! Szorongok. Kérem, ne értsenek félre! Egyszercsak odafut hozzám egy kislány, 3-4 év körüli, mintha vigasztalni próbálna, mintha segíteni próbálna, pedig én vagyok a felnőtt. Megfogja a kezem, jön velem. Érzem a pici bársonyos ujjait a tenyeremben és a rajongó ragaszkodását. Az apukája érte jön, próbálja visszahívni a kislányt. Én már megtartanám, játszanék valakivel. Mi ez a szárazság mindenhol? Mi ez a folytonos harc? Még akkor is harc, ha egy angyallal vívom. Kétségtelenül egy angyalról van szó. De akkor is nehéz. Menni kell tovább - tessék, most még a szerelem sivataga. Nincs menedék és nincsenek válaszok. Menetelj tovább.

A fény és a mag

Érzelem. Belehelyezkedek az idő bárkájába. Ringasd, ringasd. Szív. Nyugodj. Élet szállj a szervek sűrű homályába. Várj. A betegségig várj. És azontúl. A pillanatra. Amikor a szerelem megtestesül. A Találkozáson túli Gazdag Jóra. Az álarcok mögötti szőkeségre. A kék szemedre. Azúrra. Hajnali részegségre. Őrizni a semmit. Felejteni. Gyerekek játékait temetni. Te szerencsés. 

Belül vagyok veled a magban.
Csak én érzem az erjedő sötétet?
Kar szorításban, vad vágyban
ketten vagyunk,
személytelen hideg vasak között.
Kintről mázsás súllyal
Ereszkedik rám a fény.
Bentről fémes, végzetsötét.
Otthagylak és kitörök a magból
illan a teher.
A fém elolvad
a fény könnyű és meleg.

Miért harc a szerelem s miért támadja egy egész regiment a gyenge, nyálkás, fiatal még kagylómélyi testet? Most születtem a habokból, kérlek, ne öljetek még!

Beszélgetések

"Isten különleges védelme alatt állok. Ez persze nem azt jelenti, hogy különlegesen félelmetes és erős és hatalmas vagyok. Ellenkezőleg, azt jelenti, hogy pecsenyéjét tőlem senki se féltse. Isten, annak, akit különös védelmébe vesz, nem ad hatalmat, erőt és vagyont".

"Isten különös védelme alatt állok, azt jelenti, hogy reá bíztam magam. Bizonyos vagyok abban, hogy jobban tudja, mi válik javamra, mint én".

"Úgynevezett létezés minősíthetetlenül nincs. Vagy alkotok, vagy rombolok. Vagy adok, vagy veszek. Vagy termelek, vagy fogyasztok. Vagy áldozat vagyok vagy parazita."

"Emberismeretem első lépése volt felismerni, hogy azért, ami történt, nem az embert kell felelősségre vonni, hanem meg kell keresni a démonát. Háború, tévedés, félreértés, gyűlölet, irigység, hízelgés, erőszak, áltatás, féltékenység, nem az emberek dolga, hanem a démonoké.

- Az első stádium: amikor az ember a sorsdémon megszállottja, s erről sejtelme sincs. Karakter. Jellem. Egyéniség, individuum, sors, létért való küzdelem, háború, zavar, gyűlölködés, verseny, féltékenység, harag, tehetségek, félelem, védekezés, irigység, Upanisadok: szamszára. Orpheusz: ananké. Aki ezt felismeri,  a megszabadulást megkísérelheti.

- Következik a második stádium. Az összes démonokat, akik benne laknak, akiknek szállást adott, az úgynevezett tulajdonságokat, mind legalábbis annyit, amennyit csak tud, felidézi. Rendkívüli veszélyek. Mágikus stádium. Leszállás az alvilágba. Úgynevezett önismeret. Tulajdonképpen démonológia (pszichológia).

- Harmadik stádium: az exorcizmus. A démonok leleplezése, átvilágítása és kiűzetése. Aszketikus fokozat. Moralitás. Éthosz. A kufárok kiűzése a templomból. A kísértések ideje. Kritika. Önfegyelem. Ha ez sikerül, az ember eléri az ősállapotot.

- Ez a negyedik stádium. Az üresség, a nirvána. A démonok eltűntek. Elmenekültek a világosságból. Sikerült valamennyit kifüstölni. Tulajdonság nélkül, tehetség nélkül. Minőségtelenség. Minősíthetetlenség. A semmi. A neutron. A nulladik elem. Keats: negative capability. Egyéniségtelenség. Jellem- és jellegtelenség. Karakter nélkül, sors nélkül, vágyak nélkül, célok nélkül. Ataraxia. Tao.

- A nemlegesség nem az utolsó. Ez a passzivitás. A várakozás. A megnyílt semmi. Ezen a fokon túl az ember saját erőből nem juthat. A várakozó semlegesség az ötödik stádium. Esetleg nagyon sokáig tart. Esetleg az ember soha nem lép ki belőle. Ez az állapot, amikor az embert más megteremtették, de az élő szót, még nem lehelték bele. Az emberiség állapota a kereszténység előtt.

- A hatodik állapot, amikor az ember a beléje lehelt szót megkapja. A minőségtelenség elnyeri alapminőségét. A semmi valamivé, a senki valakivé lesz. Megszületik a cél. A teljes és kész ember".

Miért is?

" I drink to make other people more interesting." Hemingway

Napló 1998.

1998. december 5.-6.

A mise jó volt, de az Eszterék sehol. Luc utolsónak jön be, elsőként megy ki a templomból! A Csillagvándorok tovább folytatják útjukat...a Tejútrendszeren. ENERGIA! Írtam a földrajzot, jó volt minden. Készült egy "in memoriam Szilva néni - " rajz is. Anna meggyógyult. Ja, álmodtam. Hermészről, kopasz szerzetesként, mint a MIZO reklámban. Megint beszélgettünk: Taki, Dorka is ott volt.

1998. december 8. hétfő

Szeva haverkám, Napló bá!

A Barbival jöttem. Husival nem is akarok találkozni. Csütörtökön nem köszönt. Megjósoltam a metro-nál, hogy nem igazoltatják, erre tessék, megállították. Én és a megérzéseim ... verhetetlenek. N. "ki van  közösítve" az első kerületi zeneisiből. Elmeséltem, hogy Alma né' fia szegény plebejus, hogy is hívjam napszámoskánk eddig kb. 20 kapát szerzett be. Ehhez már tehetség kell. N.nek nincs udvariasság-reflexe. Egyáltalán, semmilyen beidegződése. 23 pinty, 2 kutya, 2 grafikus szülő, fogszabályzó nélküli állapot - maga az ábrándkép! Hermész állítólag ma nagyot danolt... (ehhez a Danának semmi köze) a fizika tök káosz, Lüd felbecsülte Rosszeszter szellemi képességeit. Tesin Dinka tök aranyos, hógolyózunk, és Lődi-pa a klubban tart órát, valami nagyokkal, mikor ordítottam a nevét, egyből odanézett, és én zavaromban, csak integetni tudtam. A hóban Dvoriék felfedezték a "MEGYEK A KISPÁL KONCERTRE!' -feliratot. Aki számít, ott lesz, én is ...talán. Ez nem új. (...) SimonPeti megint verset kér rajtam számon, megmutatnám neki a a Tejutat, de jön egy csaj, és nyakonönti egy egész pohár vízzel. Zűrös srác. Taki mint anyós. Ez régi poén, de itt még nem szerepelt. Hazajöttem. A farm, ahol élünkben mindenki sír, felrobbantották a Waulnet grove-ot (?) majd hősies protestáns zsoltárt zengve kivonulnak a városból. Lara néni affektál egy kicsit. Furcsa, hogy vége. Kedves kis sorozat volt. A suliban kiosztották az új diákigazolványokat. Julinak már megvan. Valószínű pénteken fellépek - énekelni fogok. Ez volt ma, de mi vár rám még?

u.i.: R. ma sokszor eszembe jutott. Mintha hiányozna ez a kis művész. Anyunak tetszik a Zsófi-grafiti. Néma Naplóm, kellőképpen lököttnek tartasz-e már, vagy folytassam? 

égtájak

menj csak be magányod kapuján az erdőbe
ahol mindig voltál gyerekkorodban
nézd meg a százszorszépeket
tűnődj az ibolyákon
vessz el a fák szabályos rendjében
maradj ott a löszfalaknál
ezek a félelmet jelképezik

ne de tartson soká
mert fecskék bújnak a lösz odúiba
és beszélnek hozzád.

te nem vagy rémbohóc
ember vagy és most kezdődik az életed.
én a patakban vagyok elrejtve
a víz csillogásában vagy egy tavaszi illatban
de igazság szerint
visszamennék már oda, ahonnan jöttem
miért kellett idejönnöm?
talán te vagy a válasz
arra, hogy miért születtem meg

a páncél megpuhul cél nélkül
a test pedig bádogos lesz.
a kard kicsorbul hús nélkül
és megrozsdásodik vér nélkül
használd ölésre
vagy használd ölelésre

a fájdalom és a szenvedés
megszűnik a szív nélkül.
a nyugat beleomlik
a hamisított keletbe
mint a kínai pulóveres
nagymellű konyhásnénit
ölelő kisfiú