Leginkább mégis a felhőket szerettem
Proteus édes leányait
az alak-változtatókat
a sellővé úszó halat
a sok értelmü szókat
e néma oroszlánokat, e villámló rigókat
észak felől menekülőket
kik inkább vizzé válnak
mintsem, hogy elejtsd őket
De minek csimpaszkodni fellegekbe
tartóztatni az útonlevőket
minek a földre lehuzni őket
az oroszlán, a sellő és a bárány
egyformán sárrá válik s nyomban
Proteus szépséges leányait minek sárrá látni
keréknyomban
ki messze készül, hagyjad tova szállni
ne kapaszkodj az indulóba
az idő végezetén sellő lesz a bárány
és irtózatos hangó föld-omlasztó
kit néma torkúnak hittél, az ál-oroszlán
Ajánlom sok szeretettel Heddának.
1 commento:
jéééééé........köszönöm szépen :D:D
Posta un commento