Vajda Lajos 1908. augusztus 6-án született, Zalaegerszegen. Apja, Vajda Manó Emil, bírósági irodatiszt. Anyja Fürst Judit.
"A korai rajzok még megvoltak a 2. világháborúig, a szentendrei padláson."
Lajos kerülte a polgárok társaságát. általában félt, idegenkedett tőlük, az egyszerű embereket szerette. 1917-től 1923-ig nyomorognak Belgrádban, később Valjevóban. Szerbiában jár középiskolába is. Megszereti a szerbeket, és egész életében vágyik rá, hogy még egyszer néhány évet lenn tölthessen.
"Mások is felfedezték Szentendre érdekességét, de Lajos olyan módszerekkel tanulmányozta mint senki más." Szentendre (1923)
"Önarcképein Rembrandt hatása érződik. Nővéréről készült rajza holbeines tisztaságú finom vajdai torzítással."
Tizenhét évesen egyszer messzire kimegy festeni, elkapja egy zivatar, bőrig ázva tér haza, és nem öltözik át. Édesanyja elvesztése után a nyarat Valjevóban tölti, az ott élő Márton bátyjánál. Lajos azt szokta mondani, hogy Szabó Lajos (Hamvas Béla baráti körébe tartozó filozófus, Vajda barátja) hasonló problémákon rágódik a maga területén, csakhogy ő sepkultívan gondolkodik, ami tőle teljesen idegen. Mindamellett rengeteget olvasott, és nagy hatással volt rá többek közt Bergyaev szemlélete. Teljes hittel vallotta, hogy "új középkor" előtt állunk, hogy a világot, az embert csak egy nagy vallásos megújhodás mentheti meg.
Nessun commento:
Posta un commento