tudtuk jól, hogy ez az eső
végleg elmossa majd a nyári
meséket…
álomcsiga nyálkás nyoma villant az aloé levélen
míg szemet dörzsölve
fekszünk a szoba évszaktalan vákuumában
a testekkel övezett meleg porhanyós
homályában
az esőverte ablakot nézi
a teljesen meztelenre vetkőztetett szemem
most kezdem látni, hogy átázott érmék
egy másik világból küldött levelek
csattannak
az üvegen
sárgára aszalódott öregkori arcok?
vagy könnyes arcú szétázott
tenyerek?
elektromos rezgésű álomból ébredek
az ablakra rácsapódtak a sárga
levél-tenyerek
Nessun commento:
Posta un commento