Ismered? Az a kongó léptű magány, miután elindultál (hányadszor?) a saját utadon. Az egyedülin , az egyetlenen ami számodra ki van jelölve. Ki megy utánad? Senki sem követ az erdőbe. Még mások lépteinek árnyéka is lezuhan az útról, a horizont egy alvadt vércsik, csak az erő van és az akarat. És a templomi üvegablakok szineihez hasonló fények a leveleken.
Nessun commento:
Posta un commento