Tintakék olvasmányaiból:
Az utóbbit tekintve Mackintosh a hagyományos ruskini vonalat követte. Az volt a véleménye, hogy az olyan modern anyagok, mint a vas és az üveg "soha nem fogják érdemlegesen átvenni a kő helyét mert hiányzik belőlük a tömegesség".
Frampton, 100.o.
"Frank Lloyd Wright 1905-ben elutazott Japánba. A japán térfelfogás meghatározó élmény. A "tokonama" tér, a lakótereket szervező
központ. Nappali, étkező, és "házi szentély" együttesen, tágas változatos "átfolyó tér". A "praire házak" építészeti tere
ilyen. A japán kulturális hagyományok, a precolumbian amerikai és az európai mediterráneum építészeti filozófiája az
európai Art Nouveau új gondolkodásmódja egyesülnek Wright stílusában." (Sólymos Sándor képzős jegyzete)
Még Mondrian is a hatása alá került, nagy klasszikus építész, a fehér színt idézi a racionalitása.
"A modernizmus kiteljesedése egy logikai csúsztatáson alapszik, miszerint; az emberek szabadon követhetik saját
egzisztenciális érdekeiket, ha előbb alávetik magukat az "egyetemes modernizáció" felsőbb érdekének. A modernizáció
nevében nem csak gazdasági és technikai, de társadalmi átalakításokat is célba-vesznek. A térségi modernizációs
lemaradások behozásában egymásra licitálnak a radikális és radikálisabb elméletek. A politikai ideológiák jobb és bal,
nemzeti és nemzetközi változatai közül a szélsőségesebbek, a türelmetlenebbek kerekednek felül. A régi "civilizált-
barbár" minősítés mintájára a "progresszív-retrográd" címkézések kora a XX. század, de hogy mi a "civilizált", mi a
"haladó", annak előjele többször is megváltozott a század folyamán." Sólymos Sándor
"Tradicionálisan az emberi igények kielégítése a cél és ehhez keresnek alkalmas technét, technikai eszközöket. Az
indusztrializmusban az iparosított termelés biztonságos és hatékony folytatása a cél, amelyhez - elkerülendő a
válságokat - alkalmas piacokat és erőforrásokat kell biztosítani. Az eltömegesedő igények létrehozzák az
tömegtermelést, a tömegtermelés hatékonysága viszont önértékként jelentkezik, amit minden áron fenn kell tartani, s
ennek eszközeként a fogyasztót, az embert lehet, (kell) számításba venni, igényeit manipulálni. A modernizmus
doktrínájában "kompenzációs ideológiai célok" is jelen vannak kárpótlásul azokért az emberi tényezőkért, melyek az
iparosítás miatt hátrányt szenvedtek. Az indusztrializmus kulturális tényezők által befolyásolt gazdasági, míg a
modernizmus gazdasági tényezők által befolyásolt kulturális doktrína." Sólymos Sándor
Így történt, pedig sokan nem remélték ezt, szépreményű Gottfried Semper...és William Morris, 1888-ban amikor Monet a roueni katedrálist festette különböző napszakokban és a gőzmozdony zaja muzsikának tetszett fülében:
"Az új társadalom azért fog termelni, hogy éljen, és nem azért fog élni, hogy termeljen, ahogy mi csináljuk." Willaiam Morris, The Revival of Architecture, 1888
Közben Mr. Lanky húga azon kereseg a konyhában, hogy azért eszik hogy dolgozzon és azért dolgozik, hogy legyen mit ennie....
BAUHAUS kontra EXPRESSZIONIZMUS
"Ez az ellentét arra a - nagyon régi - felismerésre vezethető vissza, miszerint; az ember formális megnyilvánulásai és
lényege közt feloldhatatlan ellentmondás feszül. Azt is lehet mondani a kor két mély-lélektani kifejezésével élve,
hogy a Bauhaus a korszellem "kollektív felettes énje", az expresszionizmus pedig a "kollektív tudatalatti" kifejeződése.
A Bauhaus a modernizációs feszültségeket a "gépezetet hajtó erő"-ként akarja láttatni, az expresszionizmus pedig az
"egyes embert szorongató erő"-ként akarja kifejezni. A Bauhaus kortársi megítélése meglehetősen vegyes volt." (Sólymos)
a XIX. század: - neo-stílusok sora akadémizmus "historicizmus"
a századforduló: - L'Art Nouveau szimbolizmus "post-historicizmus"
a XX. század: - Neue Sachlichkeit funkcionalizmus "meta-historicizmus"
1911-ben Walter Gropius és Adolf Meyer megtervezték a Fagus Werke cipőgyár üzemépületét
Alfeld an der Leine városban. A "kristály metszésű" épületsarok - a sarokablak - szimbolikus értékű
tett. Kinyilatkoztatja, hogy a szerkezet független a homlokzattól.
Mr. Lanky olvasmányaiból:
"Goyában sok a talány és rejtély. Nem könnyű felfedni ezeket. Goya úgy bonyolult és izgalmas, ha az egész életművét nézzük." (órai jegyzet)
"Letépte körmét, majd egy faszálkát nyomot bele." (performance-lejegyzés)
Dennis Oppenheim Land Art-ja: "Könnyed és tünékeny változásokat idézzen elő a természetben. Például barázdákat húzott a hóba.
Richard Long: "Egyszerűen csak keresztülsétált a természeten, és a térképeére jegyezte föl a megtett mérföldnyi utat."
-Ilyet én is csináltam Münchenben: egy térképet készítettem arról, hogy mennyit mentem egy nap. Ki lehetne állítani.
-Dehát már lelőtték a poént!
Nessun commento:
Posta un commento