kiteszik a húst ismét

Rezignált veszteglésem naplójegyzete. Díszlet: még mindig a keleti pályaudvar. Kiteszik a húst. Működik a Resti. Lassan már tíz éve a dolgok állni látszanak. Nem jutok egyről a kettőre. Se lakásom, se magánéletem, s közben szinte észrevétlenül, elmúlt az ifjúság.

Lojalitásom határtalan, énnálam soha semmi nem múlik el, nincs idő. Bevezetett a szellem birodalmába, majd egyedül hagyott. Hiányoznak Emléki úr elmélkedései. Azért születtem, hogy jelet adjak. Jelet adjak valamiről... ami már nincs. Egy olyan lény vagyok, akinek tulajdonképpen nincs helye itt? Halálom fel se tűnne. Talán el is tűnök hirtelen, mint erdőben a vadnyom...Eltékozoltam mindenem, amiről