Falevelek színeit
aratja a szem.
A levelek földre hullnak,
de
az emlékezetben
fölfele szállnak a szivárvány szeptemberek
a színek gravitációs törvénye szerint.
"Hová lettek a harcosok? Sehol egy elesett a téren. Különös középkor ez Uram, Hol nem vérzik senki senkiért." /napló, olvasás, versek, szövegek/
átutazók
07 settembre 2015
06 settembre 2015
Azt álmodtam,
A Levéltündér. |
Máskülönben tavasz óta alig álmodom. Álmaim nagyon ritkák, homályosak és könnyen el is illannak... De gyertek álmok és ősz tündére (filcből)! Hívd a barátaid, a gesztenyéket, és a gesztenyék barátait a süniket és hívjátok majd a telet is - várlak Titeket. Most jönnek a számomra kedves évszakok, melyekben inkább otthon vagyok.
Hajnal
Fekszem pucér gondok között,
harapják rólam az időt,
mint ekszkavátor a meleg
álmos és puha rögöket.
Hajnal. Fél négy. Virrad az ősz.
A fény gazdag és erős.
Künn ébrednek a kipihent
zajok. Most haldoklik a csend.
Kitágult szívvel figyelem
e szép halált s e fényesen
mosolyogó születést. Utat
tör a viharnyi indulat
bennem, a vágy, hogy magam is,
kilesem szilárd titkait,
így lebírhatatlanul és
ilyen parázs, ilyen merész
életet éljek, sugaras
tavasz-vérű, virgonc kamasz,
érlelve magamban az őszt - -
Fekszem pucér gondok között,
s - dolgozni! - serkent a szabad,
a lombosodó akarat;
hogy ahányszor hajnalodik,
velünk keljenek álmaink.
Szilágyi Domokos
(1960)
Iscriviti a:
Post (Atom)