Megfelelő közegben tudok dolgozni most már több mint egy hete. A természet jelenlétét semmilyen könyvtár nem tudja felülmúlni motiváció tekintetében. Egy kertben ülök, ahol cerregnek a tücskök, madárhangok hallanak, éjszakánként előcammog egy-egy sün, és Robi, a fehér kismacska pedig lepkékre vadászik. Egyik délelőtt megjelent a kert közepén egy különös látogató is: egy rókakölyök. Sajnos vele nem találkoztam, de állítólag alig lehetett elzavarni, meg akarta ismeri a ház lakosságát és főleg a területének védelmét még csak tanuló kismacskát. A nyár is állatgazdag volt. A csíki havasokban láthattam biztonságos távolságból medvecsaládot, rengeteg juhot, lovat, tehenet és sok-sok szép ragadozó madarat. Persze ezeknek a hosszú kirándulásoknak köszönhetően borult rám most a rengeteg munka. Ennek testi-szellemi kínjait a kert közvetítette nyugalom egész szépen ellensúlyozza. Saját szüretelésű citromfű teát iszunk, hallgatjuk az elsuhanó repülők hangjait és Fauré Rekviemjét a számítógépen.
Nessun commento:
Posta un commento