gombaszedés

Szemünk gombát kutat.
Erdő. Országút. Árok.
Jobbra-balra utat
mutató fölirások.

Útról letérni
cslit sűrűbe csábít.
Lépünk ide-oda
a harmatban bokáig.

Átpásztázva alant
az út felől a cserjét,
föl-fölfedez a nap
egy őzgombát, csiperkét.

Gomba tönknél lapít,
a tönkön fent madárka.
Árnyékunk igazít,
ne térjünk rossz irányba.

Szeptember idején
a nappal nyúlfaroknyi:
csak bajjal tud a fény
a sűrűn áthatolni.

A kasok telve már,
a szatyrok is telőben.
A vargányás kosár
van félig, bárha bőven.

Megyünk. Már elmaradt
az erdő; mozdulatlan.
Ott múlt ki ez a nap
szép földi lobbanatban.

(ford. Illyés Gyula)